Újhely környékén rendkívül változatos élőlények serege él napjainkban is, amikor azt hisszük, ez már csak a múlt.
Növényzete a Kárpátok flórájához tartozik. Közel 3000 virágtalan és virágos növény él itt. Megfigyelhető a magasság szerinti övezetesség. Felülről lefelé haladva bükkös, bükkös-gyertyános, kocsánytalan tölgyes, csertölgyes erdők, kőrisligetek és égeres láperdők követik egymást. Napsütötte hegyoldalon füves legelők, hűvösebb völgyekben mohás láprétek jöttek létre.
Erdeinek nagyvadjai a szarvas, az őz és a vaddisznó. Gyakori a vadmacska, a róka. Megjelenik a nyest, a borz, a vidra, a menyét, a mókus, a pele, a cickány.
Énekes madarakban gazdag ez a vidék. Sajnos ritka már a holló, az uhu, a vándor- és kerecsensólyom, de ölyvek, kányák kisebb testű baglyok nagy számban élnek. Jellegzetes madár a gólya. Hüllők közül megtalálható a vipera, a sikló és a zöld mezei gyík, kétéltűek közül pedig a foltos szalamandra, a tarajos gőte, valamint több békafaj. Nagy számban képviseltetik magukat az ízeltlábúak.
Az itt élő növények, gombák és állatok megismerése a természetben és később, annak közvetlen közelében élő embereknek napi létszükséglete volt. Ekkor már bizonyára sok mindent tudtak az élővilágról, de tudományos igényű lajstromozásukról csak az 1800-as évek elejéről vannak információink. 1803-ban Kitaibel Pál, neves botanikus járta vidékünket: kőzeteket és növényeket sorolt fel a Vár-hegy és a Magas-hegy területéről. Útjaira elkísérte a fiatal Frivaldszky Imre, aki gimnáziumi tanulmányait Újhelyben kezdte s akiből a 19. század közepére a leghíresebb magyar rovarász lett. Balásházy János főként mezőgazdasági kutatásokat végzett, Katona Mihály Dénes növény-nemesítéssel foglalkozott. Hazslinszky Frigyes 1864-ben és 1866-ban közölt néhány újhelyi növény-adatot.
Az állatvilágról a városunkban 1874. június 21-én megforduló Mocsáry Sándor írt jelentős listát. Ebből kiderül, hogy a gimnázium akkori tanárai: Kaszás Ferenc és Zsufa Pál jelentős rovargyűjteményt állítottak össze. A legjelentősebb természetkutató ezek után kezdte meg újhelyi tevékenységét. Chyzer Kornél elsősorban apró rákokkal és pókszabásúakkal foglakozott (e témakörökben volt európai szinten jegyzett szakember), de halakról, százlábúakról, ikerszelvényesekről, egyenesszárnyúakról, bogarakról, hártyásszárnyúakról és növényekről is jelentek meg dolgozatai. Munkásságát e témákban túlszárnyalni a mai napig sem sikerült. Azoknak a csoportoknak a feldolgozását, amelyekben volt jobb nála, mindig a megfelelő szakemberre bízta, de saját írásaiból is kiderül, hogy sok híres specialista ellenőrizte meghatározásait. Ezért értékes a munkássága napjainkig. Két nagy rovarcsoport volt, amelynek feldolgozását másra hárította. A kétszárnyúak (szúnyogok, legyek) listáját Kowarz Ferdinánd, a bogarakét Biró Lajos készítette. Biró a köztudatban leginkább mint Új-Guinea néprajzkutatója ismert, pedig korának egyik legnagyobb bogár- és hártyásszárnyú-szakértője volt. A fiatal tudóst Chyzer (Zemplén megye tisztiorvosa) alkalmazta fia házitanítójaként; első állása tehát Sátoraljaújhelyhez kötötte. Együtt járták a környéket, bogarásztak, s Biró a gyűjteményt is feldolgozva 1883-ban közzé tette a megye bogárvilágáról szóló dolgozatát. Bevezetőjében csodálatosan gazdagnak írja le Újhely élőhelyeit is. 1905-ben, Chyzer utolsó, a növényvilágról írt munkájában sajnálkozva jegyzi meg, hogy környékünk azóta mennyivel szegényebb lett, milyen sok biotóp tűnt el.
Azóta is folyamatosan alakítjuk környezetünket, csökkentjük ezzel az eredeti élővilág megmaradásának esélyeit. Az állatok és növények azonban még (többségükben) nem tűntek el innen, csak lappanganak. Várják, hogy lehetőségük legyen újra virágot hozni, szaporodni.
Az elmúlt néhány év során több fiatal kutatóval közösen, a Sátoraljaújhely lexikon címszavaira koncentrálva ellenőriztük elődeink adatait. Meglepő módon a legtöbb élőlény újra előkerült környékünkről s csak néhány, speciális élőhelyet igénylő tűnt el - valószínűleg - véglegesen. A kutatások Újhely közigazgatási határain belül sok új információt hoztak: 45 emlős, 154 madár, 6 hüllő, szinte minden hazai kétéltű (16 faj), mintegy 30 hal és több ezernyi gerinctelen állatfaj (főleg rovar) vált ismertté. Védett növényeink nagy része is újra előkerült, néhány újabb is rákerült a listára. Újhely területéről 58 ilyen faj ismert jelenleg.
Az újhelyi hegyvidék a Ronyva és a Bodrog árterülete, a Long-erdő az eddigi vizsgálatok után is sok, még feltáratlan természeti értéket tartogat. Reméljük, hogy az emberi természet-átalakítás nem lesz gyorsabb, nem tünteti el az élő közösségeket úgy, hogy még csak nem is fedeztük fel őket.
Hegyessy Gábor