Sátoraljaújhely és környéke éghajlati határon, a Tokaji-hegység keleti peremén, a Bózsva-völgy kijáratánál fekszik. Az Alföld észak-keleti peremén a mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlat jellemző, még a Tokaji-hegység 250-300 méternél magasabban fekvő részei (vagyis a hegység túlnyomó része) a mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves éghajlati típusba tartoznak. Újhely környékén e két éghajlat jellemző vonásai…
Újhely környékén rendkívül változatos élőlények serege él napjainkban is, amikor azt hisszük, ez már csak a múlt.Növényzete a Kárpátok flórájához tartozik. Közel 3000 virágtalan és virágos növény él itt. Megfigyelhető a magasság szerinti övezetesség. Felülről lefelé haladva bükkös, bükkös-gyertyános, kocsánytalan tölgyes, csertölgyes erdők, kőrisligetek és égeres láperdők követik egymást. Napsütötte…
Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál városok sora alakult ki, melynek az utolsó tagja - Sátoraljaújhely - a Zempléni-hegységben, hazánk észak-keleti csücskében fekszik. A mai városban kelet-nyugati irányban három szint különböztethető meg:Az első szint a tengerszint felett 100 m, a középső szint 120-130 m, a felső szint 170 m magasan…
A Zempléni-hegység és Hegyalja legnépesebb városa a Ronyva-patak partján alakult ki. Neve: Sátoraljaújhely, mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét, szerepét sűríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedő hegyek formája adta a helynév első elemét, a második a helyhez való viszonyát, viszonyítását szolgálja, a harmadik és a…

menu-logo