Kategória: ipari és műszaki megoldások
Fellelhetőségének helye: Sátoraljaújhely, Dohány utca 1-3.
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A dohánygyárban 1894 őszén 305 női és 11 férfi munkással indult a termelés. A munkaerő biztosításához ingyenszállást, 1895-től gyári népkonyhát alakítottak ki. a századfordulón már több mint 600 főt foglalkoztatott a gyár. 1914-15-ben hadikórház működött benne. 1944-ben a világháború miatt szünetelt a termelés, majd 1945-től a gépi gyártásra álltak át. 1985-től a privatizálásig önálló gyárüzem volt. A gyár termékei országszerte keresettek voltak, különösen azok a márkák, melyeket csak itt gyártottak (Symphonia, Románc, Dukát). A gyár dolgozóinak kulturális életére sokat fordítottak, volt önképzőkör, fúvószenekar, színjátszó csoport, képzőművészeti kiállításokat, irodalmi délutánokat szervezetek és sportkör is működött. 1975-től újság is megjelent a gyári hírekkel. Megszervezték a tűzőrséget, az üzemi könyvtárt és klubot, bölcsődét, óvodát, büfét, éttermet üzemeltettek. 1992-több tulajdonosváltáson ment át az üzem.
A dohánygyár városunk egyik legrégebbi üzeme, melynek épülete a városkép meghatározó eleme, továbbá az ott folytatott és jelenleg is folyó kulturális tevékenységek – például Dohánygyári Fúvószenekar – valamint az a tény, hogy hazánk egyedüli magyar kézben lévő dohánygyára, mind-mind érdemessé tették a Települési Értéktárba való felvételre.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
Csintalan János: A Sátoraljaújhelyi Dohánygyár száz évének története. Sátoraljaújhely, 1991.
Sátoraljaújhely lexikona. (szerk.biz.: Fehér József et al.) Sátoraljaújhely, 2001.
