Kategória: kulturális örökség
Fellelhetőségének helye: Sátoraljaújhely-Károlyfalva, Rákóczi utca 58.
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A németföldről 1750-es években idetelepült családok döntően római katolikus vallásúak voltak. Az első templomot 1777-ben építették. 100 év múlva ezt lebontották, s az újat, a mait már az utcasorba, a keleti oldalra építették. A falu védőszentjének – talán idevándorlásuk emlékére – Nepomuki Szent Jánost választották. Stílusa egyszerű, klasszicista templomforma, a bejáratok kerete az akkoriban a falusi házaknál is alkalmazott szépen faragott kő keret és áthidaló. A templom egyhajós, közepe táján 2 mellékoltárral, bejárata illetve előtere felett kórussal, orgonával, a toronyban harangokkal, tetején gömbbel, afelett kereszttel. A tető és a torony bádoggal fedett. Az orgonát 1878-ban vásárolták.
A toronyban három harang van. Még a régi templomba 1795-ben öntettek harangot, melynek átmérője 42,5 cm, domborművei: kereszt és Nepomuki szent János egész alakban. A harang koronájának fülei emberfej alakúak. Feliratai: „SUMPTIBUS ET PER USU KÁROLYFALVA 1795” (Károlyfalva költségén és használatára 1795) „FVSA FVM PER ROSALIA IŰSTEL AGRIAE”. (Jüstel Rozália egri műhelyében öntötték). 1922-ben újra harangot állítottak. Ezt Seltenhofer Frigyes Fiai harangöntő gyárában öntötték Sopronban, súlya 220 kg, domborműve Szűz Máriát ábrázolja. Felirata: „Isten dicsőségére és a boldogságos szűz tiszteletére adományozták a károlyfalvai és az Amerikában élő károlyfalvai rom. kath. hívek 1923”. A pártán: „Szűz Mária Isten anyja könyörögj értünk. 4073 sz.” A harmadik harang átmérője 39,1 cm. Ez az un. kisharang. Feliratai: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket Károlyfalva 1935” A másik oldalon: „Ez áldozat tőlünk, fogadd el Istenünk. Id. Rák Márton és neje Hauser Katalin és gyermekei: R. József, R. Magdolna, R. Márton, R. Róza, R. Ignác, R. Lajos. Öntötte Szlezák Ráfael, harangöntő mester Budapesten. Bútorzata szépen faragott, sok régi szakrális tárggyal felszerelt, melyek egy része ma is használatban van.
A falu 1946-ig a sárospataki plébániához tartozott. Ekkor önálló egyházközség lett saját plébánossal, s parókiát építtetett a templom mögött. A kúriaszerű arányos, szép épületet Tánczos József sátoraljaújhelyi építési vállalkozó építette. A parókia 1981-ig töltötte be teljes mértékben funkcióját, lakhelyül szolgálva a falu plébánosának.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
Brogli János: Károlyfalva története és históriája : A régi templom elbontásáról és az új
templom építéséről szóló jegyzetek az 1877-ik évben (Kovács Lajos gépiratában). –
Károlyfalva, 1877-1898 http://karolyfalva.fw.hu/falutort/kronika_reszek/templom.htm
Hauser Zoltán: Carolfalve, Karlsdorf Károlyfalva. – Károlyfalva, 2001
Magyar katolikus lexikon http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1rolyfalva.html
Patay Pál: Zempléni harangok. – Miskolc, 2009.
Trifonovné Karajz Borbála: A károlyfalvi katolikusok temploma és hitélete = Széphalom : A
Kazinczy Társaság évkönyve 22. kötet. – Sátoraljaújhely : Kazinczy Ferenc Társ., 2012. p.
481-490.
